Az NET Generáció podcast második epizódja kissé rövidebbre sikerült, mint az első rész, volt is egy apróság, ami részemről kimaradt.
Néhány héttel ezelőtt láttam egy videót YouTube-on, amiben egy fickó, aki a Twitternél dolgozik, bemutatja egy átlagos napját. Manapság ez egy divatos téma, illetve vidóformátum, hiszen jobb esetben a kicsit is érdekesebb munkát végzők életébe pillanthatunk bele. Az egyszerűség kedvéért be is linkelném ezt a videót.
Hát igen...Mindenesetre elég menő, hogy mennyi szolgáltatás található egy ilyen munkahelyen, és gondoljunk csak bele, hogy a legmenőbb cégeknek mind ilyen irodájuk van. Saját konyha, a lehető legváltozatosabb és legegészségesebb kajákkal, menő tetőterasz, pingpongasztal, pihiszoba és még sorolhatnánk. Egy ilyen helyre tényleg élmény lehet bejárni, főleg hogy a srác a munkája egy részét egy kanapén ülve, smoothiet szürcsölgetve, feltett lábakkal végzi el. Mindezzel lényegében arra szerettem volna célozni, hogy egy csomó cég az elmúlt években mindent megtett azért, hogy alkalmazottai a lehető legnagyobb kényelemben, a leginkább otthonérezzék magukat az irodában. Ez tök érhető, hiszen boldog munkásember = produktív munkásember.
Most azonban, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek hazakényszerültek, ez az egész luxus szinte teljesen felesleges, hiszen nincs ott senki. Sőt, lehet, hogy ezek a cégek fognak eztuán leginkább rájönni, hogy az otthoni munka sokkal költséghatékonyabb, hiszen ez a srác sem csinált semmi olyat, amit otthonról ne lehetne elintzéni. Az otthoni laptopján dolgozott egész nap, kétszer elment kajálni, ivott egy smoothiet, evett popcornt és ennyi. Rendben, részt vett egy meetingen is, de mind tudjuk, hogy az ilyesmit már simán el lehet intézni interneten is.
Lehet, hogy ezek a cégek rájönnek majd, hogy a munka ugyanolyan produktív tud lenni homeoffice-ban is, és hogy teljesen felesleges, nem utolsósorban igen költséges fizetni többszáz ember minőségi étkeztetését és munka közbeni rekreációját? Benne van a pakliban, hogy a homeoffice kevésbé lesz produktív, viszont nem hiszem, hogy az így megspórolt szolgáltaltásokra fordított pénz ne lenne elégtétel egy-egy későn elkészült prezentációért.
Lehetséges, hogy én gondolkodom nem eléggé nyugatiasan, és hogy ez a hacacáré csak magyar szemmel tűnik fényűzésnek, de mindenképp érdemes elgondolkodni azon, hogy a homeoffice forradalma feleslegessé teheti a luxus, alkalmazottközpontú irodaházakat.
A podcast második epizódját itt tudjátok meghallganti
